Az, hogy az ötvözött acélöntvény alkatrészek kenést igényelnek-e, főként a berendezésen belüli speciális funkciójuktól függ. Ha egy alkatrészt rögzített támaszként használnak, és nem tapasztal relatív elmozdulást vagy súrlódást, akkor általában nem igényel speciális kenést. Ha azonban az ötvözött acélöntvény alkatrészeket olyan mechanizmusokba szerelik be, amelyek forgást, csúszást, oszcillációt vagy más relatív mozgást igényelnek, általában fontos a megfelelő kenés fenntartása.
Relatív mozgás esetén az érintkező felületek között folyamatosan súrlódás jön létre. Ha a kenés hosszú ideig nem kielégítő, a súrlódás fokozódhat, és fokozatosan felületkopáshoz vezethet. A kopás felhalmozódásával az alkatrészek közötti eredeti illeszkedés megváltozhat, és végül az egész berendezés működését befolyásolhatja. Ezért a megfelelő kenés egyik fő célja az érintkező felületek közötti közvetlen súrlódás csökkentése.
A kenés segíthet a működés közben keletkező hő csökkentésében is. Amikor az alkatrészek folyamatosan mozognak, a súrlódás bizonyos mennyiségű hőt termel. Ha a kenés nem megfelelő, a megnövekedett súrlódás több hőt termelhet, ami az érintkezési felület hőmérsékletének emelkedését okozhatja hosszabb működés során. Folyamatosan működő vagy gyakran mozgó berendezéseknél a megfelelő kenés fenntartása segíthet csökkenteni a súrlódás okozta hatásokat.
A több kenőanyag azonban nem feltétlenül jobb. A túl sok kenőanyag szükségtelen hulladékot okozhat, és magához vonhatja a port, fémrészecskéket és egyéb szennyeződéseket. Ezek a szennyeződések felhalmozódhatnak az érintkezési terület körül, és befolyásolhatják a normál működést. Bizonyos munkakörnyezetekben a túlzott kenőanyag a környező berendezések tisztaságát is befolyásolhatja. Ezért megfelelő mennyiségű kenőanyagot kell fenntartani a tényleges szerkezetnek és működési feltételeknek megfelelően.
A kenőanyag állapotát is rendszeresen ellenőrizni kell. Ha a kenőanyag észrevehetően elhasználódik, szennyeződik, kiszárad, vagy jelentős mennyiségű idegen anyaggal keveredik, meg kell tisztítani, és szükség szerint ki kell cserélni vagy pótolni. Magas por-, páratartalmú vagy korrozív közeggel rendelkező környezetben a kenési területeket könnyebben befolyásolhatják a külső tényezők, ezért fokozottabb odafigyelést igényelnek.
A kenés során a környező területet is figyelembe kell venni. A kenőanyag felhordása előtt lehetőség szerint el kell távolítani a port és a szennyeződéseket a kenési pont körül. Ez segít megakadályozni, hogy a kenőanyaggal együtt idegen részecskék kerüljenek a mozgó érintkezési területre. A hosszú ideig folyamatosan üzemelő berendezések esetében ésszerű ellenőrzési és karbantartási ütemtervet kell megállapítani a tényleges működési feltételek alapján, nem pedig a szokatlan zaj, ragadozás vagy túlzott kopás megjelenéséig várni.
Ha az ötvözött acélöntvény alkatrészek megnövekedett működési ellenállást, szokatlan zajt, helyi felmelegedést vagy gyorsuló kopást tapasztalnak, ellenőrizni kell a kenési állapotot. Ezeket a tüneteket azonban nem feltétlenül csak a kenési problémák okozzák. Előfordulhatnak helytelen telepítés, kopás, deformáció vagy egyéb mechanikai problémák miatt is. Ezért a tényleges okot az általános működési állapot alapján kell meghatározni.
Általánosságban elmondható, hogy a megfelelő kenés előnyös az olyan ötvözött acélöntvény alkatrészeknél, amelyek súrlódás vagy relatív mozgás hatására működnek. A megfelelő kenési gyakorlatok segíthetnek csökkenteni a súrlódást és a kopást, valamint fenntartani a stabil működést. A megfelelő kenési mód kiválasztása, a kenési területek tisztán tartása és a kenési állapot rendszeres ellenőrzése segíthet csökkenteni a szükségtelen kopást és megőrizni az alkatrészek jó működési állapotát.

